en | hu

<< play >>

M4 SZENT GELLÉRT TÉR ÁLLOMÁS
Budapest, 2010.

munka: M4 Szt Gellért tér állomás
helyszín: Műegyetem rakpart , Budapest
megbízó: BKV Rt. DBR Metró Projekt Igazgatóság
tervezés éve: 2005-
státusz: építés alatt
építési költség: cca. 20 M Euro
méret: 7100m2
tervező csapat: sporaarchitects – Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
munkatársak: projektépítész: Korompay Attilla, munkatársak: Balogh Zsuzsa, Várhidi Bence, Soltész Noémi, Jánosi András, Molnár Diána, Molnár Adrienn
general építész tervező: Palatium Stúdió Kft.
világítás: Bányai Tamás
mérnöki tervező: Főmterv, Uvaterv, Mott-Macdonald konzorcium
alkalmazott művészet: Komoróczky Tamás és sporaarchitects

A Duna közelsége és az építési hely kötöttségei összetett állomási szerkezet kialakítását indokolták: a szerkezet egy kisebb réselt dobozból és bányászott alagúti szakaszokból áll. A kijárat az állomástól északra kap helyet, ez a lépcsők vonalának megtörését, galériaszint közbeiktatását teszi szükségessé. Az állomás felett kialakuló aluljárószint a Műszaki Egyetem előtt készülő mélygarázs megközelítését, a felvonók kiépítését szolgálja.
Az állomás két fő szerkezeti és építéstechnológiai részből állnak. A felülről épített réselt dobozszerkezetből, és a meglévő épület alá benyúló bányászati módszerrel (NATM) készülő alagútszerkezetből. A már szerkezetkész állomásokra megy be az alagútfúró pajzs (TBM).
A dobozszerkezetet többszintű vasbeton gerendarács rendszer tartja össze, ez a szerkezet hálózatot alakítva csontszövetként veszi fel az irtózatosan nagy, időben növekvő földnyomást. A doboz építészetét ez a látszóbeton gerenda hálózat határozza meg. Az alagutas állomásrészek íves keresztmetszetűek, a falak és a pillérek printelt egyedi, művész által tervezett kerámiával burkolt felületek, melyek távoli rokonai a közeli Gellért szálló Zsolnay kerámiáinak.
Az építéstechnológiának és az ezt kihasználó építészeti koncepciónak köszönhetően nagy belső terek jöttek létre az állomásokon. A terek léptékéről sokat elárul, hogy az állomások keresztmetszetei összevethetőek a pesti eklektikus városszövet utcakeresztmetszeteinek méretével, így az állomások terei felfoghatóak a fenti utcák és terek inverz folytatásaként.
A természetes fény használata nagyon fontos szempont a vonal összes állomásán. A világítás koncepció az építészeti koncepció szerves részeként minél inkább alátámasztani igyekszik a szerkezeti őszinteséget. A Szent Gellért téren a felszín kialakítása miatt nem jön szóba a természetes fény beeresztése.