en | hu

<< play >>

NEMZETI EMLÉKHELY
Székesfehérvár 2009. tervpályázat

Munka: Székesfehérvár, nemzeti emlékhely fejlesztése
helyszín: Székesfehérvár
tervezés éve: 2009
státusz: tervpályázat
tervező csapat: sporaarchitects – Dékány Tibor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
Balogh Zsuzsa, Várhidi Bence,
Erő Zoltán, Jovanovics Biljana

A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely építészeti ötletpályázata véleményünk szerint azt a célt szolgálja, hogy a Romkert területén az építészeti és régészeti maradványok legméltóbb bemutatásával emlékeztessen a nemzet történelmi egységére, a magyarság egyik legfontosabb történeti lépésére, a magyar államiság kialakulására, a kereszténység felvételére: Szent István királyunk művére. Jól tudható, hogy az adott helyszín számos történeti réteget hordoz - az évszázadok át és átszőtték a területet. A "Nemzeti Emlékhely" nem mutatható fel kristálytiszta formájában. Úgy, ahogy az más nemzeteknél sem lehetséges. A legtöbbször nem lehetséges olyan HELYEK meghatározása, amelyek egy-egy NEMZET önazonosságának helyszínéül kijelölhetők - legalábbis környező európai kultúránkban. Érthető ez a feszengés a nemzet fogalmának meghatározása miatt is és a hely fogalmának meghatározása miatt is. A nemzeti gondolat a 18.-19.sz.-ban jelenik meg, így leginkább e korból lehet keresnünk a nemzeti történeti helyszíneket. Mégis, ellentmondásnak tűnik, hogy e gondolat mentén a nemzetek mindig évszázados, évezredes gyökereket keresnek - sokszor eredménytelenül. Magyarországon ugyanakkor a nemzet-fogalom Szent István államalapításához, a Kereszténység felvételéhez, majd az Árpád-ház államépítő tevékenyégéhez egyértelműen köthető. Nem kétséges azonban, hogy "nemzeti emlékhelyek", "emlékhelyek" a Honfoglaláshoz, a királyi rezidenciákhoz, koronázó helyekhez, szent helyekhez, a tájban megjelenő szent helyekhez egyaránt köthetők. Így sorolhatjuk nemzeti emlékhelyeink közé Vereckét, Ópusztaszert, Székesfehérvárt, Esztergomot, Pannonhalmát, Veszprémet, Dömöst, a Szent-Gellért hegyet, vagy akár Tokajt és Somlót. E felsorolásban Székesfehérvár mint koronázó város, mint főváros és mint Árpád házi királyaink temetési helye egyaránt kiemelkedik a többi helyszín közül.

A pályázat a székesfehérvári székesegyház területét a maga szabdaltsága mellet is a SZENT ISTVÁNI
GONDOLAT - az ÁLLAMISÁG és a KERESZTÉNYSÉG gondolatának kívánja szentelni. A pályázati terv alapgondolata, hogy az adott székesfehérvári helyszínen a történeti rétegek egymásra épülésének bemutatása mellett a fent említett három fő elem megjelenítésére van szükség. A terv ezeken túl minimális eszközöket kíván felhasználni a terület rendezésére. Kerüli minden egyes részlet bemutatását és értelmezését, kerüli a terület "didaktikus" feldolgozását. A pályázati terv a három gondolat minimalista, szimbolikus alkalmazásával a helyszín méltóságát kívánja megadni, megtartani. A terv a legnagyobb tisztelettel kívánja kezelni a történeti rétegek egymásra épülését, s az ezek között egyfajta módon eligazító 1938-as Lux-féle helyreállítási, kiegészítési koncepciót. Tudomásul kell venni, hogy a területen nem lehet integráns módon helyreállítani a románkori vagy a Mátyás-kori székesegyházak építményeit, rendszerét, együttesét. Ennek megfelelően az egyes elemek hangsúlyozása, kiemelése, értelmezése lehet feladatunk. A terv alapvetően a Lux-féle bemutatás erényeit kívánja hangsúlyozni, azon túl csak a rendezés minimális módszereivel és egyetlen hangsúlyos elem megépítésével vesz részt a környezet átalakításában.

A jelenlegi beavatkozás egyetlen épített eleme a kilátótorony. A toronyra bronz betükből Szent István Intelmei kerülnek, melyek a tornyot körbejárva folyamatosan olvashatóak. A torony a hely képzőművészeti és építészeti szimbóluma, központba állítva a Szent Istváni gondolatot, így válva államiságunk jelképévé. A torony értelmezése sokrétű lehet, a torony, mint építmény szimbolikájától a jogaron keresztül a Szent Istváni gondolat térbeli megjelenítéséig, mégsem tartalmaz tolakodóan direkt utalást . Az Intelmek Tornya a Nemzeti Emlékhely bejáratának tengelyébe kerül, olyan helyre, ahol nincsenek régészeti emlékek. A torony mind a bejárati ív, mind az Városház tér felől jól látható, méltó módon kijelöli a Nemzeti Emlékhely helyét a városban. A területet legjobban felülről lehet áttekinteni. Innen válnak értelmezhetővé a bemutatott falak, alaprajzok, összefüggések. Az Intelmek Tornyára felkapaszkodva rálátás nyílik az emlékhely egészére és tágabb környezetére, Székesfehérvár belvárosára. A torony jól látszik a város távolabbi pontjairól is, így tájékozódási ponttá válik. Az Intelmek Tornya árnyéka naponta bejárja az emlékhely területét, szimbolikus kapcsolatot teremtve Szent István eszmei és építészeti hagyatéka között.