en | hu

<< play >>

PIAC
Budafok 2009. Tervpályázat - megvétel

munka: új piac és környezetének, budafok-belváros központjának városépítészeti rendezése
helyszín: Budapest, Budafok
tervezés éve: 2009
státusz: tervpályázat megvétel
tervező csapat: sporaarchitects – Dékány Tibor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
Evva Ambrus, Balogh Zsuzsa, Várhidi Bence, Soltész Noémi,

A Budafok, új piac épületének tervezése, és környezetének, Budafok-belváros központjának városépítészeti rendezése építészeti tervpályázata a pályázat készítőinek véleménye szerint azt a célt szolgálja, hogy az új piac építésén túlmenően, az infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan a jelenleg leépült városközponti terület megújuljon, és betöltse városközpont szerepét. A másik fontos stratégiai pont a városközponti terület helyzetbe hozása és összekötése a Dunával, a Duna parti távlati fejlesztési területekkel. Ezáltal az eddig utakkal, vasúttal részekre szabdalt központi terület a Duna part ismét együtt tud működni.
Budafok régen keresi a választ arra a kérdésre, hogyan lehet megfelelő, működő módon összekötni a központi területeket a Duna parttal, kapcsolatot teremteni a közlekedési nyomvonalakkal, infrastruktúrával elválasztott településrészek között.
A városközpontnál nagyon fontos a sűrűség és a lépték megfelelő arányú megjelenése. A közelmúlt néhány magyar városközpont fejlesztése (pl. Kecskemét, Miskolc, Debrecen és mások) alapvetően a „pláza” gondolatkör mentén képzelte el és valósította meg kereskedelmi központjai újrafogalmazását. Véleményünk szerint ez a nagy sűrűségű kereskedelmi komplexum fenntarthatóságát tekintve hosszútávon semmiképpen sem szolgálja a város érdekeit, építészetileg pedig sehol sem hozott megfelelő léptékű és minőségű megoldást. Az organikusan fejlődött történeti városközpontokban, óvárosokban természetes, nőtt módon kapcsolódnak az utcák, terek, épületek olyan szövetet alkotva, mely a történelem során igen sikeresnek bizonyult. Klasszikus értelemben ezt a szövetet nevezhetjük városnak. Budafok központjának meglévő része ezt a kisvárosias nyugodt léptéket követi. A pályázattal érintett tömbök fő problémája, hogy nem folytatja ezt a városszövetet, kontextus nélküli, valamely modernista szemléletű terv csonka megvalósulása. Ahhoz, hogy a városközpont életét ne a kereskedelmi központ nyitva tartása határozza meg, olyan térbeli és funkcionális keveréket kell építeni, mely biztosítja a városi élet folyamatosságát. Ma ez a gondolkodás ismét versenyképes lehet akár befektetői szemmel is.
A városi közterek és a magánszféra viszonyát, arányait a legszebben Giambattista Nolli Rómáról készült térképe illusztrálja, ahol a nyilvános tereket egybefüggően jelöli, azokat a tereket, ahol a város élete zajlik.
A pályázati terv fontos alapgondolata, hogy az adott városközponti terület helyzetbe hozásához távlati fejlesztésként szükséges az elővárosi vasút megállóhelyének áthelyezése a piaccal szembe, valamint az állomást a területtel felüljáróval, gyalogos híddal össze kell kötni. Ez a híd a Hunyadi János út felett tovább futva összekötheti a városközpontot a Duna parttal, és az itt lévő távlati fejlesztési területtel. Így a közlekedési útvonalakkal elszakított városrészek között gyalogos kapcsolat teremtődik, a városközpont szimbolikusan és fizikailag is összeköti a domboldalon lévő településrészt a Duna parttal és beköti a központot a kiépülő elővárosi vasúthálózatba.
Az állomás áthelyezésével és az összekötő híd elkészültével a piac, és a városközpont épülő parkolóinak egy rész P+R parkolóként működhet, ami növeli a kihasználtságot. A P+R használói minden nap érintik a területet, a használóivá, „fogyasztóivá” válnak a városközpontnak. A terv építészeti koncepciója alapvetően arra tesz javaslatot, hogy mai építészeti eszközökkel hogyan lehet klasszikus értelemben vett autómentes városi tereket, térkapcsolatokat, utcákat, főteret létrehozni