Bodø - Új városháza - bővítés
Bodø, Norvégia 2013.
munka / project: Városháza bővítés
helyszín / location: Bodø, Norvégia
tervezés éve / design of year: 2013.
státusz / status: pályázat - megvétel
méret / volume: 6500 m2
tervezők / designers: sporaarchitects – Hatvani Ádám, Vadász Orsolya, Dékány Tibor
munkatársak / team: Henrik Ceccaroli, Tarcali Dávid, Pásztor Bence, Jelena Mihalek
Várhidi Bence
Bodo Norvégia egyik fontos északi városa, fontos logisztikai központ, itt ér véget a Norvég vasúthálózat, kikötőváros, halászváros, turisztikai központ, NATO repülőgép támaszpont (volt). A tervezési feladat a Bodo városháza korszerűsítése, bővítése, új a mai igényeknek megfelelő közösségi terek, irodaterek hozzáadásával, új városi tér, fórum létrehozása. A meglévő városháza, mely építészetileg első látásra talán nem túl érdekes, nagyon fontos értéke a városnak. Átadásával fejeződött be a 60-as években Bodo II. világháború utáni újjáépítése. A háborúban Bodo-t porig égették, ami nem volt nehéz, egyszerű, egy-két szintes faépületekből állt. A régi városháza tehát szimbólum, a város újjászületésének szimbóluma. Az új városháza ennek a múltnak a folytatása. A koncepció lényege a meglévő épületegyüttes folytatása, kiegészítése kortárs eszközökkel, a kialakuló belső nyitott átriumban egy nyitott köztér alakul ki. Az új szárny tömegformálásában követi a hagyományos építészeti formákat, átértelmezi, aktualizálja, a helyszínre adaptálja azokat. A bővítés kettős külső héjjal transzparens, egységes arcot mutat a város felé. A belső tömeg helyenként leválik a külső burokról szabálytalanabb, tagoltabb, ki-be ugráló tömegével barátságos, jól berendezhető irodatereket nyújt, ez a város léptékét követi. A két héj között kialakuló átmeneti terekben temperált zöld szigetek, télikertek alakulnak ki, ezek az északi, kevés külső zöldfelülettel rendelkező közterekkel szemben valós alternatívát nyújtanak az elmélyülésre és a rekreációra egyaránt. Ez a kialakítás északi éghajlaton nagyon sokat segít az épület hőháztartásán is. Gyakorlatilag az épület kap egy transzparens kabátot, zöld zsebekkel. A transzparens homlokzat fontos része a koncepciónak, általa a ház érzékeli a külső fény megismételhetetlen változásait, ami az északi környezet nagyon fontos, költői eleme. Az év nagy részében olyan a fény, mintha állandó napfelkelte vagy naplemente lenne, egymásba szinte átmenet nélkül átalakulva. Az épület ezzel a fénnyel beszélget.
Az épület tömege a norvég és az északi tradicionális faépítészet egyszerű magas tetős épületeinek kortárs átirata, szervesen illeszkedik a város sziluettjébe. Emellett az épület tömege értelmezhető egy jéghegyként, vagy egy havas hegycsúcsként is, ahogyan azt a zsűri értékelésében elhangzott. Ezt a szimbólumot Bodoban nem kell magyarázni, az egyik legszebb fekvésű északi város, fjordokkal, nagyon szép és jellegzetes alakú hegyekkel körülvéve.
Az épület előre gyártott szerkezetekből áll. Norvégiában magas az élőmunka költsége, amit lehet, előre gyártott szerkezetből kell megoldani. A homlokzat dupla héjú, átszellőztetett üvegszerkezet, amely felfordul a tetőre is. Fontos, hogy az épület körül így kialakul egy temperált burok, amely nagyon sokat segít az épület energiaháztartásában. Az épület így egy transzparens héjon keresztül kommunikál a környezetével. Nagyon fontos volt a meglévő épülethez való szerves kapcsolódás. A földszinten az ügyfélforgalom mellett helyet kapott egy kis kávézó és a többcélú előcsarnok, kisebb előadó, kiállító térrel. Innen érhetőek el a felsőbb szinteken lévő irodák, ügyosztályok. Az irodák egy része cellás, más része nyitott, egyterű elrendezésű. Itt találhatóak a tárgyalók az előre bejelentkező ügyfelek részére. Az irodaszinteken temperált tereket, zöld zárványokat, fedett, üvegezett „télikerteket” terveztünk, amik oldják az épület zárt tömegét, rálátásokat, átlátásokat, kínálnak az év minden napján, ezek a terek a munkából való pillanatnyi kikapcsolódást szolgálják. Az épület tetejére került a kantin, amely működhet normál étteremként is esténként, kilátással a városra, a kikötőre, a tengerre, a gyönyörű tájra.
A többi pályázat köztük az első díjas terv is elsősorban egy tömegben gondolkodott. Mi a meglévő városháza tömegét szervesen folytató nyitott belső udvaros együttest terveztünk, új szárnyakkal kiegészítve a régi épületet. Az épületszárnyak között kialakuló belső udvar nyitott köztér. A legtöbb pályázat homlokzati lyukarchitektúrával operált, a mi tervünk transzparens üveghomlokzatot javasolt, ami egyrészt jelképezi a városháza transzparenciáját, másrészt kommunikál, játszik a fénnyel, ez itt, a sarkkörtől északra nagyon fontos része az épületek érzékelésének. A külső és a belső tér viszonya múlik ezen, az épület így a gyönyörű természeti környezet részévé válik, télen az állandó napfelkeltének és naplementének, északi fénynek, nyáron a fehér éjszakáknak.