M3 Corvin metróállomás rekonstrukció
A hármas metró belsőépítészete a ‘70-es, ‘80-as évek design ikonja volt, úgy, hogy még nem is létezett maga a fogalom. A maga idejében korszerű, poppos, vidám, futurisztikus megoldásokat, színeket, formákat, felületeket, berendezési tárgyak világát azóta a permanens retrohullám is a hátára vette. A faltól-falig rekonstrukció műszaki vasfegyelme ezeket a részleteket teljes megsemmisülésre ítéli. Mit lehet tenni?
A visszaépítés már nem opció, nem létezik már a technológia és az akarat sem hozzá. A lebontás folyamatának logikáját követve egy másik út sejlik fel. A lamellás álmennyezeteket, fal és oszlopburkolatokat eltávolítva megmutatkozik a metró igazi arca, az eddig csak alagutakban, üzemi terekben látható igazi szerkezetek, az alagutak, a tübingek, az acéllemez szigetelések, a shotcrete, a Mannesmann ágyúcső. Tulajdonképpen készen vagyunk. Ami visszakerül, nem takar, csak kiemeli a szerkezetet, utalgat, új dinamikát hoz. Semmi nem ér össze semmivel, minden lebeg, elfut, megáll, gyorsul, lassul, mozog.
A Corvin-negyed metróállomás utastereinek eredeti, rekonstrukció előtti anyaghasználatát a sávos fémlemez és a táblás szálcement burkolatok racionális alkalmazása jelentette. A burkolatok felületét a metrókék és a fehér szín határozta meg, amelyet rozsdamentes acél oszlopburkolatok, illetve egyfajta komplementerként, narancssárga műanyag padok és kilincsek egészítettek ki. Az állomás az egyszerű és funkcionális felületek dominanciája mellet mégis illeszkedett az utazás dinamikájához, megfelelő arányban és jó helyen alkalmazott bátor színhasználatot és karakteres anyagokat.
A rekonstrukció részeként az építészeti koncepció is újragondolásra került. A teljes vonalszakasz felújítása során előtérben lévő műszaki szempontok mentén az állomás eredeti, idealizált megjelenését alapul véve fogalmazódott meg az új elképzelés. A gondolkodás kezdetektől fogva kapcsolatot keresett az eredeti szerkezetekkel, a meginduló bontások során feltárult, korábban takarásban lévő felületek és műtárgyak további inspirációt jelentettek. A rekonstrukció szigorú keretei között létrejött építészeti koncepció ötvözi a funkcionalitást és az eredeti burkolatok lendületét, felületeit.
Az építészeti koncepció alapját a meglévő, összetett tartószerkezeti-műtárgy geometriához igazodó, ahhoz lazán kapcsolódó utastérhatároló burkolatok képezik. A burkolatok egymáshoz képest kitérő elemekként viselkednek, segítik az utasáramlást, befogadják az összetett funkció által megkövetelt berendezéseket és több ponton rálátást engednek a metró izgalmas alagútszerkezeteire. Az álmennyezetek a fehér színekkel, narancssárga betételemekkel és a világítótestek megmozgatásával az eredeti állomás elmosódott képeként értelmezhetők, az áttörtség és a lamellák váltakozása erőteljesen dinamizálja a tereket. A falburkolatok szalag-szerűen keretezik az utasteret, színhasználatukban a megidézik a metrókék szálcement burkolatokat, de eltérő helyzetekben a szintén jellemző narancssárga színben jelennek meg. A falburkolatok az álmennyezet dinamikáját is ellensúlyozzák, a feszültségi pontokra színváltással vagy síkváltással reagálnak.
Az állomás építészeti megjelenésének fontos elemét képezi az anyagszerűség és az eredeti meglévő szerkezetek, felületek hangsúlyozása. A vonalszakasz rekonstrukciójának egyik egységes építészeti elemét jelentő, ezen az állomáson anyagában színezett finombeton padok az eredeti, karakteres műanyag ülőkék váltakozó színképére utalnak vissza. Az állomás egyik legfontosabb tartószerkezeti elemét jelentő oszlopokon a különleges tartószerkezeti működés részeként megjelenő öntöttvas köpenycső immár szemcseszórt felületként láthatóvá válik. A natúr alumínium hab kábeltakaró burkolat, rajta az utastájékoztatást is segítő állomásnév feliratokkal, a szalagszerű falburkolatok higgadtságát erősíti tovább a vágánytérben.
Corvin-negyed állomás:
Építészet:
sporaarchitects Kft.
Hatvani Ádám, Dékány Tibor, Czigléczki Attila
Munkatársak:
Botta László, Ungerhoffer Dániel, Pomázi Dorottya
Építészeti generáltervezés:
PARAGRAM Stúdió Kft.
Csapó Balázs, Germán Tibor, Erő Zoltán (PALATIUM)
Akadálymentesítés:
Szabó Henriett, Babits Bernadett
Padok:
VPI Kft.
Nagy-Mihály Márk, Juhász Rozália, Vajda Szabolcs, Balog Kálmán
UTR:
PARAGRAM Stúdió Kft.
Bukovics Zoltán, Dávid Gábor, Polonyi Viktor, Csapó Balázs, Hartmann Gergely (PALATIUM), Szilágyi Klára (PALATIUM)
Generáltervezés, mérnöki szakágak:
FŐMTERV Zrt.
Kovács László
Pap Zsuzsanna
M3 Corvin metro station reconstruction
Metro Three's interior design was a design icon of the '70s and '80s, before the concept itself even existed. Contemporary, poppy, fun, futuristic solutions, colours, shapes, surfaces and furnishings of its time have since been swept away by the permanent retro wave. The technical iron discipline of wall-to-wall reconstruction condemns these details to total destruction. What can be done?
Rebuilding is no longer an option, the technology and the will no longer exist. The logic of the demolition process suggests another way. Removing the slatted ceilings, wall and column coverings reveals the true face of the metro, the real structures, the tunnels, the tubings, the steel plate insulation, the shotcrete, the Mannesmann gun barrel, hitherto only visible in tunnels and factory spaces. In fact, we are ready. What goes back in doesn't cover, it just highlights the structure, it hints, it brings a new dynamism. Nothing touches anything, everything floats, runs, stops, accelerates, slows down, moves.
The original, pre-reconstruction use of materials in the Corvin quarter metro station was the rational use of metal sheeting and fibre cement slabs. The surfaces of the enclosures were defined by the colours metro blue and white, complemented by stainless steel pillar covers and, as a complement, orange plastic benches and handles. Despite the dominance of simple and functional finishes, the station was still in keeping with the dynamics of the journey, using bold colours and characterful materials in the right proportions and in the right places.
The architectural concept was also rethought as part of the reconstruction. The new concept was developed based on the original, idealised appearance of the station, with the technical aspects at the forefront of the entire line reconstruction. From the outset, the thinking sought a link with the original structures, and the surfaces and artefacts previously concealed during the demolition work that was underway provided further inspiration. The architectural concept, created within the strict framework of the reconstruction, combines functionality with the vibrancy and surfaces of the original enclosures.
The architectural concept is based on loosely connected passenger compartment enclosures that fit the existing, complex geometry of the supporting structure. The enclosures act as splays, facilitating passenger flow, accommodating the equipment required by the complex function and providing views of the metro's exciting tunnel structures at several points. The suspended ceilings, with their white colours, orange inserts and moving light fittings, can be interpreted as a blurred image of the original station, with the alternation of transparency and louvres creating a strong dynamic. The wall cladding frames the passenger compartment in a ribbon-like pattern, using colours reminiscent of the metro blue fibre cement cladding, but in different positions in the equally characteristic orange. They also counterbalance the dynamics of the suspended ceiling, responding to points of tension by changing colour or plane.
An important element of the architectural appearance of the station is the use of materials and the emphasis on the original existing structures and surfaces. In this station, the material-coloured fine concrete benches, which are one of the unifying architectural elements of the reconstruction of the line section, refer back to the alternating colour scheme of the original, characteristic plastic seat blue. The cast-iron jacketing on the columns, which is one of the most important structural elements of the station, is now visible as a granular surface as part of the special structural function. The natural aluminium foam cable cladding with station name lettering, which also helps to inform passengers, further enhances the serenity of the strip-like wall cladding in the track space.
