tervezők/design: Tibor Dékány, Ádám Hatvani
világítás/lighting: sporaarchitects, Dávid Tarcali , lumoconcept
beton tárgyak/concreet bowl made by: VPI betonmanufaktúra
Adott Pesten, a belvárosban egy földszinti 80 m2-es szükséglakás, csináljunk belőle kézműves kávézót a világ egyik legjobb baristájának. A ház XVIII. században épült városi palota, gyönyörű klasszicista részletekkel, korabeli szerkezetekkel, ma lakóház, a montenegrói nagykövetség székhelye. Mindez a kézműves kávézók forradalma előtt. Minőség, egyszerűség, vendégmarasztaló terek. Ebből a történetből alakult az Espresso Embassy . A szerkezetek megtisztítása után előkerültek az eddig rejtett szépségek. Csehsüveg téglaboltozatok, kő tégla vegyes falazatok. Kiderült, hogy a helyiség eredetileg valószínűleg istálló volt, erre utalnak a falban lévő rejtélyes fészkek, amik a lovak közötti karámfalak, vagy a szénapadlás gerendáit fogadták. Mindez jó állapotban. Tulajdonképpen kész is. Amit ehhez hozzá lehetett tenni, az csak az egyszerű, fekete színű kőpadló, az ide készült tölgyfával kombinált fekete acélbútorok, az egyedi világítás vas vízvezetékcsövekből. Minden az ami, minden abból van, amiből első ránézésre látszik, anyagvastagság, tégla, kő, tölgyfa, nyersacél, fekete pala, helyenként fehér, fekete vakolat. A többi a vendéglátás dolga. Mintha kétszáz éves fogadóban ülnénk, ahol van wifi, tisztított víz réz csapból, beton tállal, profi kávégép, überboyler, kávévirág a tejhabban, laptoppal dolgozó vendégek, tabletezők, reggelizők, kultúrnomádok, városi kávéimádók, értelmiségiek, üzletemberek, bankárok, egyetemisták, magyarok és külföldiek , egyszóval belváros.