Városépítészeti koncepció
A koncepció az adott összetett városi helyzetben arra vállalkozik, hogy az egyes nagy elemekből, rendszerekből érkező szempontokat súlyozva, a megoldásokat integrált módon kialakítva egy új, jövő biztos, fenntartható, működőképes városi teret hozzon létre, mely elsősorban az utcaszintről, “szemmagasságból” érzékelhető, azaz a városi polgárok, az emberek komfortját szolgálja. Minden részletmegoldás ennek az alapelvnek van alárendelve. A hiányzó gyalogos-kerékpáros összeköttetések minél kevesebb közúti forgalom keresztezéssel kiépülnek a város és a folyópart között, a HÉV felszínről való levétele lehetővé teszi a Duna part rendezését, a Boráros téren, a kijáratok környezetében urbánusabb kialakítással, Dél felé haladva a jelenlegi lineáris park megújul és összekapcsolódik a várossal. A Duna part lépcsős kialakításával megteremthető a közvetlen kapcsolat a Dunával. A megoldások preferálják a felszínen történő közlekedést, így a téren jelen lévő kiterjedt, lepusztult, átláthatatlan gyalogos aluljáró rendszer megszüntetésre kerülhet.
A teret meghatározza az a szintkülönbség, mely a Duna part, a Nagykörúti járda és a Petőfi híd szintje között fennáll. Ez lehetőséget ad az izgalmas térformálásra, de egyben kihívást is jelent a folyamatos, akadálymentes, egyértelmű gyalogos térhasználat biztosítása szempontjából. A koncepció ezt átfogó jelleggel kezeli, prioritást élvez a körúti-Dunai kapcsolat, valamint a Petőfi hídra való feljutás.
Térrészek - konglomerátum, városi-park kollázs,
A Boráros tér egésze hatalmas, utakkal szabdalt beépítés nélküli terület, a térség legnagyobb tere, mely a különböző városi helyzetekhez viszonyulva, több, kisebb térrészre osztható. Ezek a kisebb terek önálló karakterrel bírnak és önmagukban is értelmezhetőek, de összekapcsolódva nagy egészet alkotnak. A tér a Duna mentén északon és délen is széles, parkos sávhoz csatlakozik, így nehéz meghúzni valódi határait. A különböző részeket gyalogostengelyek és laza zöldfelületek fogják össze egységes egészé. A térrészek között nincsen éles határvonal, a részek a közöttük való viszonytól függően egymással összefolyhatnak, de finoman el is különülhetnek, karaktereiket megoszthatják vagy határozottan definiálhatják is. A tér ezáltal rugalmasan alakítható a jövőbeli használat módja szerint, adaptálódni tud a mindenkori, jövőbeli városi igényekhez, jövő-biztos városi teret létrehozva. Az egész rendszert átjáró közlekedési utak a jelenlegi és a jövőbeli forgalomtól függően koncentrálhatóak és redukálhatóak is, fontos, hogy a térrészek érzékeny szövetét ne ezek határozzák meg, hanem a város használati szempontjai és fő gyalogos mozgásai. A tér fő irányultságát egyértelműen a várost a körút felől érkező, a folyóval összekötő gyalogos áramlás és a folyópart észak-déli tengelye határozzák meg.
Ráday-Lónyay utca előtere, a belváros bejárata
A térrész északról a két utca tömbjei, délről a Petőfi híd felhajtó térsége határozza meg. Fontos az átmenő gyalogos forgalom mellett, hogy az épületek előtt nagyobb járda alakuljon ki, kiülő teraszok, kitelepülések számára, így a tér ismét városias karaktert kaphat. A hídfő környékén a HÉV kijárat előtere nagyobb burkolt fogadóteret kap, melyet erősíthet a hídfő térségében a jelenlegi aluljáró nagyobb megnyitása, mely jobban ki tudja szolgálni a 4-6-os villamos, HÉV átszállókapcsolatot. Megvalósul a Ráday utca folytatásában a gyalogos és kerékpáros kapcsolat a Soroksári úttal, a Ráday utca és a Soroksári út ismét vizuálisan is meghatározó tengellyé válhat.
A tér alapvetően városias mégis zöld karakterű lesz, a lehajtó sávok racionalizálásával, az épületek előtti járda kiszélesítésével gyalogosbarát tér jön létre, mely kapcsolódik mind a Közraktár, mind a Lónyay mind a Ráday utcákhoz és természetesen a Nagykörút északi járdájához. A tér folytatódik a híd alatt és éri el a HÉV állomás bejáratát.
Láthatatlan tényezőként meghatározó elem a felszín alatt húzódó infrastruktúra, a főgyűjtő csatorna és a gáznyomás szabályzó műtárgy, ez utóbbi a zöldfelületben marad.
Dunapart, a rakpart
A Boráros tér igazi szíve itt található, a multifunkcionális folyóparti gyalogos téren. A Dunához kapcsolódó tér alapvetően városias karaktert hordoz, de eközben a parti zöld tengely része is, parkok futnak be délről és északról. E kettős identitás jegyében a tér alapvetően burkolt, de ligetek és a becsatlakozó zöldfelületek révén zöld is tud lenni. Anyaghasználatban és designban utalás történik az indusztriális múltra, a HÉV sínek „megtartása”, további „sínek” burkolatba építése, a helyre jellemző indusztriális anyagok, tégla, látszóbeton, fa, corten lemez igazi vízpart, kikötői atmoszférát teremthetnek. A tér és a park egyik referenciája, előképe a NY-i High Line, az Essen-i Zollverein, vagy a hamburgi kikötő rehabilitációs projekt.
A Duna-part padjai, berendezése megidézhetik a dunai tutajok hangulatát vagy a partra sodort uszadék fák érdekes mintázatát.
A Dunával közvetlen vízparti kapcsolatot teremteni nincsen lehetőség, a meglévő úszóművek használhatók erre a célra. A Boráros tér a Nehru parttal együtt hajókikötő is. Az urbánus jelleg ellenére a térre sok fa került, pihenőhelyekkel, valamint a tér alkalmas kisebb-nagyobb rendezvények, ideiglenes kitelepülések befogadására, megtartására is (streetfood stb.). A téren állandó pavilon nem létesül, kisebb park-építmények kilátók, tribünök igen. A park/tér fenntartása és a nyilvános WC-k a hídlábhoz kapcsolódva valósulhatnak meg. A hídhoz kapcsolódva a Duna parton a híd két oldalán lépcső létesül, megkönnyítve a híd elérését.
A téren a kerékpárút nagy részben zöldfelületbe ágyazottan halad át. A zöldfelületi koncepcióhoz illeszkedően a 2-es villamos alapvetően füvesített pályán halad.
A híddal való közvetlen gyalogos kapcsolatot a hídpillérhez épített lépcsők biztosítják.
Petőfi híd, hídfő és a híd alatti aluljáró terek
Klasszikus budapesti hídfő pozíció. Kétszintes, felül főként közlekedési dominanciájú tér, a 4-6-os villamos megállója meghatározó. A híd két oldalán a járdát és a kerékpársávot ki kell egészíteni, ill. biztosítani kell mind a körúti folytatólagos csatlakozást, valamint a híd-rakparti direkt kapcsolatot ki kell alakítani liftek segítségével. A megálló a híd anyagával rokon kőburkolatos fedést kap. A híd alatti tér is főleg közlekedési karaktert hordoz. A híd alatti térhez sorolható a felbővített aluljáró, mely komfortosabb kapcsolatot biztosít a tér északi és déli oldala között, csökkentve a híd kettévágó hatását. Az aluljáróban a fenntartás funkciói, kereskedelmi funkciók és kerékpártároló kapnak helyet. A 4-6-os villamos peronja az aluljáróból lifttel és akadálymentes lépcsővel érhető el.
A híd alatti térség Duna-parti részére a 2-es villamos megállója kerül a híd pillérsorai mentén, a felvezető lépcső akadálymentes kialakításúra épül át és új, liftes kapcsolat létesül a 4-6-os megállóval. A városi sportok pályái korszerűsítendők. A híd alá ideiglenes streetfood kitelepülés elképzelhető.
Az építészet egyszerű eszközeivel, a hídhoz kapcsolódó formavilággal és anyaghasználattal, a világítás és a hídtartókat finoman ellenpontozó, a tartók között megjelenő meleg színű burkolat beiktatásával, a terület rendezésével a híd alatti tér élhetővé, attraktívvá tehető.
Fenntartható közlekedés
A közlekedés jövője a személygépjármű használatról áttevődik a közösségi közlekedésre, a kerékpár és egyéb mikromobilitási eszközök használatára, valamint a gyalogos közlekedésre és autómegosztó típusú szolgáltatásokra.
A koncepció éppen ezért egyértelmű állást foglal a személygépjárművek területről való kiszorításával, annak érdekében, hogy a körzetet egy egészségesebb, fenntarthatóbb környékké változtassa. A könnyedebb közlekedés érdekében villamoshálózat kerül kiépítésre a területen átmenően, a HÉV és más kötöttpályás hálózatokra való átszállási lehetőséggel. A csökkentett sebességű úthálózatok fejlesztésével ösztönözi a kerékpár és mikromobilitási eszközök használatát.
A Soroksári út mentén meglévő mélygarázsok biztosítják a közelben lakók, dolgozók és vendégeik személygépjármű parkolási lehetőségeit, az elektromos töltő állomásait és az autómegosztó szolgáltatások bázisait is.
Kerékpár és mikromobilitási hálózatok fejlesztésének érdekében mikromobilitási pontok kerülnek kialakításra mind a HÉV állomás bejáratainál, mind a villamosmegállók és közlekedési csomópontok közelében, mind a gyalogos utcahálózatok mentén dedikált mikromobilitási parkolóhelyek, töltőállomások létrehozásával.
Megbízó: BFK Zrt.
Generáltervező: FŐMTERV Zrt.
Építész tervező: Hatvani Ádám, Dékány Tibor, Lévai Marcell sporaarchitects, Csapó Balázs Paragram
