munka/project: ŐRMEZŐ IRODAPARK
helyszín/address : Budapest
tervezés éve/year designed : 2008
státusz/status: tervpályázat 2. díj
méret/volume: 120000m2
tervező csapat/design : sporaarchitects – Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
Balogh Zsuzsa, Agyagasi Sándor, Várhidi Bence, Soltész Noémi, Molnár Diána
A Kelenföldi pályaudvar és az M1,M7 autópálya között elterülő terület a közeljövőben jelentős fejlődésen megy keresztül a környező infrastrukturális beruházások következtében – Metro 4-MÁV intermodális csomópont, útfejlesztések busz állomás, R+R parkoló rendszer. Beépülése, fejlesztése után naponta több tízezer ember fog megfordulni a környéken, ezzel új városrész születik élő terekkel, utcákkal, zöldfelületekkel, különböző épületekkel.
A terület mindemellett az egyik legkedvezőbb hely Budapesten magas házak létesítésére. Egyrészt jó infrastrukturális ellátottsága miatt valamint jó vizuális elhelyezkedésének köszönhetően, mivel a nyugatról kocsival érkezők számára ez az első urbánus, épített látvány, Budapest nyugati kapuja.
Irodánk számára nagy építészeti és városépítészeti kihívást jelentett a beépítési koncepció elkészítése Budapest egyik legfontosabb kapujához. Ezen a még jelenleg alulépített, jellegtelen, de jó potenciájú területen új, sajátos karakterű városrész születhet, bátor építészeti elemekkel egyedi hangulatot, impressziót adva a városba érkezőknek.
Az irodapark tervezése során elemeztük az új városrész működési elveit, a gyalogos, autós közlekedések fő irányait, átlátásokat, a különböző karakterű közterületek kapcsolódásait, irodaházak funkcionális szempontjait. A városrész funkcionális szempontjai mellett az irodaparknak önálló karakterűnek kell lennie, jelszerű épületegyüttesnek – Budapest nyugati kapuja- reflektálva a tágabb környezeti sajátosságokra - budai hegyek, zöldterületek, távolabbi magasabb pontokról való rálátás.
Tervünk alapstruktúrája a nőt városok és természeti képződmények, szövetek analógiájára épül. A nőt városok struktúrája, tereinek utcáinak kapcsolódása hasonlóan organikus és természetes, mint a természeti képződmények, jelenségek - pl. agyagrepedés, növényi szövetek, anyagszerkezetek struktúrája. Ez a rendszer, alapstruktúra, raszter szabadon kezelhető, könnyen idomul a terület funkcionális igényeihez, fő közlekedési irányaihoz, szükséges átlátásokhoz, látványokhoz, egyedi hangulatot ad, változatos urbánus tereket hoz lére. A struktúra nemcsak városi léptékben, térszervezésben, hanem az épületek egyéb részleteiben is megjelenik.
Nyilvánvalóan a terület központja, az új városrész fő találkozó tere a metró nyugati kijárata térségében lesz. A beépítés alternatív útvonalakat biztosít, a térről az irodákba, a lakótelepre és a többi fejlesztési területre haladóknak. A nőtt struktúrából adódóan az áthaladóknak lépésről lépésre változatos térélményt okoz a terek különböző karaktere, zöld és burkolt területek váltakozása, épületek közti terek szűkülése, tágulása, szögtörések, irányok.
A tervezett iroda együttes 5 épületből áll. Délen, a tízemeletes panelházak előtt a szabályozási tervnek megfelelően 1 db 30m magas, az délnyugaton és északon 1-1 50m magas valamint a Metro kijáratnál és az autópálya mellett 1-1 100m magas toronyból. A 100m magas tornyok jelek, egyik a nyugati kaput jelöli az autópálya mellett a másik az intermodális csomópontból érkezőknek nyújt impozáns látványt.
A telek autópálya felöli, része megemelt zöld rézsű, vizuálisan növeli a teret, zajvédelmet nyújt az autópálya felöl. A zöld rézsűre kávézók éttermek, konferencia terem előterei nyílnak, lépcsőzetes teraszairól rálátás nyílik a lenti terekre. Az irodabejáratok a földszintről és a rézsűbe vágott kanyonból nyílnak.
Az irodák a mai modern elvárásoknak megfelelő kialakításuak, a munkahelyek természetes fénnyel megvilágítottak, flexibilisen alakíthatók. Az épületek függőleges közlekedőrendszere koncentrált, ebből a magból megközelíthetően kisebb, ill. nagyobb irodákra oszthatok az egyes szintek.
Az épületek homlokzatain, szinten megjelenik, a fent említet organikus struktúra, hol tömörebb, hol lazább vagy inverz formában. A déli oldalakon sűrűbben, több tömör felülettel megfelelő árnyékolást biztosítva, az északi oldalakon ritkábban, több üvegfelülettel. A homlokzati struktúra a 100 méteres tornyokon a leglégiesebb, itt üvegosztásként jelenik meg, a déli oldalakon napkollektor rendszerrel kombinált plasztikusabb árnyékoló rács.
A tömbszerű épületek csonkolásai, mint erodáció jelennek meg. A csonkolások negatív terei lehetnek a közterekhez kapcsolódó kávézók éttermek fedett teraszai, átjárások a nagyobb irodatömbökön, belátások, átlátások, a a toronyházak közbenső szintjeinél tetőkertek, közösségi terek, zöld szigetek.
Az iroda együttest különböző helyeken megjelenő zöld felületek lazítják, humanizálják. A földszintet az első emeleti éttermekkel összekötő zöld rézsű, köztereken megjelenő zöldek, intimebb kertek a tornyokat megszakító függőkertek, teraszok mind élhetőbb, humánusabb környezetet biztosít az itt dolgozóknak.